Az Európai Unió Tanácsa hivatalosan is jóváhagyta a kritikus nyersanyagokról szóló törvényt (CRMA), ami az utolsó lépést jelenti a törvény hatályba léptetésében. A CRMA célja olyan keretrendszer létrehozása, amely biztosítja a különböző iparágak – többek között a zöld és a digitális átmenet, valamint a védelmi és az űrágazat – számára létfontosságú kritikus nyersanyagok biztonságos és fenntartható ellátását.
Az Európai Bizottság eljárást indított annak vizsgálatára, hogy az AliExpress kínai online kereskedelmi platform megsérthette-e a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt (DSA) a kockázatok kezelésével és mérséklésével, a tartalom moderálásával és a belső panaszkezelési mechanizmussal, valamint a hirdetési és ajánlórendszerek átláthatóságával kapcsolatos területeken.
Az Európai Parlament bejelentette, hogy pert indít az Európai Bizottság ellen a 10,2 milliárd eurónyi befagyasztott pénzeszköz Magyarország számára történő decemberi felszabadítása miatt. A hét elején már a jogi szakbizottság 16-1 arányban támogatta a lépést, de a döntést csütörtökön hivatalosan is megerősítette Roberta Metsola, az EP elnöke, miután megbeszélést folytatott a képviselőcsoportok vezetőivel. A más intézményekkel szembeni jogi lépések kezdeményezésére vonatkozó végső hatáskörrel rendelkező Metsola az Európai Bíróság elé fogja vinni az ügyet, a benyújtás határidejét március 25-re tűzték ki.
Egy keddi zárt ajtós megbeszélésen azt jelezte az Európai Bizottság a bajba jutott európai napelem gyártó szektor képviselőinek, hogy nem módosít az uniós állami támogatási szabályokon, hogy működési alapú támogatásokat lehessen nyújtani a kínai gyártók nyomulásának ellensúlyozására, így már a következő hetekben több ezer ember kerülhet utcára – tudta meg a Politico. A naperőmű kapacitások magyarországi terjedéséről, a zöld áram termelési és elosztási kérdéseiről részletesen szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján. További részletek itt érhetők el.
Jelentős és precedensteremtő fejlemény, hogy az Európai Parlament jogi bizottsága elsöprő többséggel megszavazta, hogy beperelje az Európai Bizottságot a Magyarországnak járó 10,2 milliárd euró befagyasztott uniós kohéziós pénzeszköz felszabadításáról szóló, tavaly decemberi ellentmondásos döntése miatt. Az EP még egyetlen tagállami eljárás esetében sem ment perre az uniós végrehajtó szervvel, így már ezért is izgalmas a lépés. Bár elképzelhető az is, hogy újra felfüggesztik Magyarország forrásait, legalább az Európai Unió Bíróságának ítéletéig, de az is, hogy visszafizetésről döntenek. A legizgalmasabb kérdés viszont az, mennyire lehet megalapozott az Európai Parlament vádja? A lehetséges forgatókönyveket Daniel Freund német zöldpárti képviselővel vette át a Portfolio a strasbourgi plenáris ülés előtt.
Az Európai Bizottság azt javasolja a tagállamok kormányait tömörítő Tanácsnak, hogy kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával - jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden Strasbourgban.
A magyar kormány minden olyan bizonyítékot benyújtott, amelyet az Európai Bizottság kért az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban, és mivel szigorú határidő kötötte a brüsszeli testületet a helyzet értelmezésére, ezért kötelessége is volt elfogadni azt a határozatot, amely tavaly karácsony előtt kimondta, hogy teljesült az igazságügyi horizontális feljogosító feltétel – lényegében ezt jelezte az Európai Bizottság egyik szóvivője a Portfolio-nak az Európai Parlament jogi szakbizottságában hétfőn este született döntés láttán. A szóvivő azt is hozzátette: "A Bizottság úgy véli, hogy az uniós joggal teljes összhangban járt el, és meg fogja védeni döntését az uniós bíróságok előtt".
Az Európai Parlament jogi szakbizottsága hétfőn este zárt ajtók mögött szinte egyhangúlag úgy döntött, hogy beperli az Európai Bizottságot amiatt, mert tavaly karácsony előtt megalapozatlanul szabadított fel 10,2 milliárd euró kohéziós forrást Magyarországnak - értesült a Politico. A lap "bombaként ható", "történelmi lépésnek" írta le a döntést, ez azonban a Portfolio értelmezése szerint csak akkor helytálló, ha azonnali hatást vált ki az uniós forrásainkra nézve, ez viszont szinte biztosan nem történik meg, mert rengeteg a bizonytalanság az új fejlemény körül. Az uniós intézményrendszer már több formában próbálta "megfegyelmezni" a magyar kormányzatot, ennek egy része hatékonynak bizonyult (jogállamisági eljárás), más része viszont továbbra is inkább üres fenyegetésnek hat (7. cikk). Így tehát a mostani döntés jelentősége igazából akkor fog látszódni, ha kiderül, hogy az érintett szereplők miként reagálnak rá. Frissítés! Időközben befutott az Európai Bizottság szóvivőjének reakciója a Portfolio-hoz a friss EP-beli fejleményre.
Az Európai Unió bejelentette, hogy az ázsiai, afrikai és latin-amerikai kormányok panaszaira reagálva elhalasztja az erdőirtással kapcsolatos importszabályok szigorítását. Az egyes országok alacsony, közepes vagy magas kockázatú kategóriákba való besorolását így még nem kezdik el decemberben. Ehelyett minden országot standard kockázati kategóriába sorolnak, így több idő áll majd rendelkezésre az országok számára, hogy alkalmazkodjanak az erdőirtás elleni szabályozáshoz – számolt be a Financial Times.
Újabb mandátumra jelöli az Európai Bizottság (EB) elnöki tisztségébe Ursula von der Leyen jelenlegi elnököt az Európai Néppárt (EPP), amely Bukarestben megrendezett kongresszusán több mint 80 százalékos szavazattöbbséggel döntött erről csütörtökön. "Azokat a vezetőket, akik az elmúlt kudarcos öt év alatt irányították az EU-t, "el kell küldeni" - így reagált a hírre Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Elisa Ferreira, az Európai Bizottság (EB) kohéziós politikáért és reformokért felelős biztosa a Portfolio EU Források 2024 című konferenciáján elhangzott videóüzenetében kiemelte Magyarország figyelemre méltó 20 éves uniós tagságának történetét, és ambiciózus terveket mutatott be az ország európai alapokból történő jövőbeli fejlesztésére. Vázolta, hogy milyen feladatokra kell koncentrálnia a magyar kormánynak a fejlesztési programoknál, valamint azok végrehajtásánál.
Az Európai Bizottság csütörtökön kezdi meg a kínai elektromos járművek importjának vámnyilvántartásba vételét, ami azt jelenti, hogy ettől kezdve vámok sújthatják őket, ha az EU kereskedelmi vizsgálata később arra a következtetésre jut, hogy tisztességtelen állami támogatásokban részesülnek.
Az Európai Unió társjogalkotói kedden a kora reggeli órákban ideiglenes megállapodásra jutottak azokról a rendeletekről, amelyek megtiltják a kényszermunkával összefüggésbe hozható termékek be- és kilépését a blokkból. A piaci termékek ellátási láncában elkövetett visszaélésekkel foglalkozó jogszabály a nemzetközi emberi jogi egyezményeket megsértő, államilag irányított rendszerekhez kapcsolódó árukat is vizsgálni fogja. Sok, a kínai Hszincsiang tartományban előállított termék tűnhet így el.
A gyakorlati tapasztalatokra hivatkozva módosítaná és még egy évvel 2025 végéig meghosszabbítaná az EU-Ukrajna, illetve EU-Moldova közötti közúti szállítási megállapodást az Európai Bizottság, ilyen tartalmú javaslatot küld a tagállamokat tömörítő Tanács felé – jelentette be szerdán a brüsszeli testület.
A változó biztonsági kihívásokra adott válaszként és Oroszország Ukrajna elleni folyamatos agressziója miatt az Európai Bizottság a főképviselővel közösen bemutatta az úttörő jelentőségű európai védelmi ipari stratégiát (EDIS). Az EDIS átfogó, hosszú távú jövőképet vázol fel az Európai Unió védelmi iparának felkészültségét és versenyképességét erősítendő.
Kedden az Európai Bizottság nyilvánosságra hozza a várva várt európai védelmi ipari stratégiáját, amelynek célja, hogy a blokkot félelmetes katonai hatalommá alakítsa. A kezdeményezés élén Thierry Breton ipari biztos áll, aki jelentős, 1,5 milliárd eurós európai hadiipari beruházási programot javasol. Korábban a fegyverkezés uniós finanszírozása tabu volt, de most ez is a program része lesz – derül ki a Politico beszámolójából.
Belementek az uniós tagállamok politikai szinten az Európai Bizottság múlt heti javaslatába, hogy még egy évvel jövő március végéig nyújtsák ki a 15%-os önkéntes gázfogyasztás csökkentési szabályrendszert – jelentette be a hétfői energiaügyi tanácsülés keretében született alkut a Tanács belga soros elnöksége.
Az Európai Uniónak „nem érdeke” az, hogy az idén év végén lejáró orosz-ukrán gáztranzit szerződés megújítását szorgalmazza, így ha az Ukrajnán és Szlovákián át érkező gáz teljesen kiesne az uniós importból, az 5%-os importvesztést jelentene, ami érzékenyen érinthetné a mi régiónkat, és akár a legrosszabbra is fel kell készülni, ha mindez egy tartós hidegbetöréssel is párosulna – írta egy belső feljegyzésben az Európai Bizottság a tagállamoknak a mai energiaügyi tanácsülés előtt a Politico információi szerint.
Egyhangúlag Nicolas Schmit luxemburgi politikust, az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztosát jelölte a következő Európai Bizottság elnökének az Európai Szocialista Párt (PSE) Rómában zajló kongresszusán szombaton.
Magyarország további EU-források lehívására vált jogosulttá. Az Európai Bizottság ugyanis háromhónapos értékelése után arra jutott, hogy az oktatási és képzési rendszer, illetve a nemek közötti egyenlőség területén végrehajtott reformok több milliárd eurónyi kohéziós forrás lehívását teszik lehetővé – ismerte el az Európai Bizottság a Portfolio-nak. Bár pontos összeget nem közöltek, forrásaink szerint, valamint a partnerségi megállapodás alapján ez 2 milliárd eurónyi támogatást szabadít fel, amelyből például a tanári pálya vonzóbbá tétele finanszírozható.
Joe Biden visszalépését követően.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Örülhet neki a tech szektor?
Úgy látszik, nyaralnak a lakossági befektetők.
A jegybank cikkében nem szerepelnek olyan kifejezések, mint adó, illeték vagy kormány.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
